Ma szép volt az ég 

És mégis éket vert a lét és a fény közé a vég

Mert az idő megint leszaggatott egy darabot

És megüzente: kevesebb ideig maradok

Fogoly ebben a zavart világban

Fotonok fényét láttam

De csak hallucináltam 

Mert ebben az ördögkatlanban

Egyre inkább lakhatatlan

A szállás, amit kiutaltak nekem

Úgy érzem, ez a test istentelen

De megtöltöm majd e világ minden szépségével

És ha visszakérik , úgy boncoljanak fel

Hogy amikor kiömlik a padlóra a szeretet

Ami bennem valahol mélyen lehetett

Ne is értsék meg, hogy mi lebegett

Ami ott nőtt, legbelül, a szív helyett

S bár nem érez illatot, ízeket

Őszintén érez, örül és nevet

Ma szép volt az ég

Nem mondhattam neked nemet